在手机上保存，获得更好体验
Ha megalázó, és méltatlan
átütök rajta és felülírom,
A fiatalságom
átüt a terítőn,
arcomhoz szorított papíron
kudarcos szombat estén
A fiatalságom, mint vasrács
átüt a homlokomon
átüt a homlokomon
A fiatalságom, átüt
árokba lökött mosolyon
apám kihűlt testén
a fiatalságom átüt
anyám ajkamra
csorgó tején.
S ha már gondolataimmal
nem tudom
felülírni a valóságot
ott a vége
mikor már nem változik semmi
valami mást kell keresni
letörölni, ami nehéz
felszeretni
ami elviselhetetlen
Valami mást kell keresni
ami rajtam üt át,
mi a bőrömön virít
öröm a nap
csak kel, s fekszik
valami mást kell találni.
