Messzi földről jönnek,
Minden sok vitézek
Az kéncses Visegrádra.
Mint Itáliából,
Úgy Szkítián túlról,
És dán föld sok bajnoka,
Mert ott rendeztetik
Nagy, dicső víadal
Világra szóló torna.
Fegyverhordozókkaly
Vitéz sok baráttal,
Tizenkét magyar lovag,
Szerte ez országból
Jő, hogy jó hírnevet
Nyerjen ez királyságnak.
Talján, Hispán, Német,
Mind arra készülnek,
Magyarokkal megvívnak.
Sok jó kardforgató
Jő Itáliából,
De magyart nem győzhetnek,
Kelet harcosai
Tűnnek megroppanni
Szemben ilyen erőnek,
Mint Toldi kezében
Cseh Mikola teste,
Úgy rontatik az ellen.
Minden földön híres,
Sok csatában győztes,
Verhetetlen az német.
Visel ékes kardot,
Arany szín tabardot,
Kiváló fényes vértet.
Sokan úgy gondolnak,
Ereje magyarnak
E harccal ér majd véget.
Két fél sok lovagja,
Hogy porondra juta,
Sok szép hadat szemlélhet.
Erős megütköznek,
Gondolnád mennykőnek,
Aképp sújt le fegyverek.
Kétszer csapnak össze
Egymást nem kímélve,
Kétszer németet vernek.
Porzó küzdőtéren,
Fényes dicsőségben
Talpon csak magyar marad.
Diadalban szerény,
Bennük él oly erény,
Nevük nem sok tudhatja.
Idézze sok ének
Az fényes győzelmet,
Mit hoztak Visegrádra.
