Apádnak végre lett
egy olyan szeretője
amit ő álmodott
meg magának előre
és te olyannak képzelted
álmodban el az anyádat
összekeveredett benned
szégyen és a bánat
meg némi sajnálat is
de öröm semmiképpen
az anyádat bántod
pedig ő az aki vétlen
a nagyanyám azt suttogta
este a fülembe
az ágy szélén ült én meg
feküdtem keresztbe
hogy a férfi mindig nyer és hogy csak kivétel
az olyan mint én hogy semmit se
több bennem a kötelesség
több benned a hála
ha a szív gondolkodik
nem nagyon jut idő másra
több benned a csalódás
több bennem a méreg
ha a szív szalutál
már nincs benne élet.
mer' a férfi mindig nyer és hogy csak kivétel
az olyan mint én hogy semmit se
