Gacsaj Pista nagy legény volt,
nadrágszíja hét likra szólt.
Nadrágszíja hét likra szólt,
jaj, de gyönyörű legény volt!
Rigatz Jancsi az én nevem,
dupla csövű a fegyverem.
Kilenc zsandár az ellenem,
Isten tudja, mi lesz vélem.
Fekete föld termi a jó búzát,
sűrű erdő neveli a betyárt.
Sűrű erdő a betyár lakása,
szép csárdásné gondot visel rája.
Én vagyok a Milfajt Ferkó,
nem tör meg engem a nehéz béklyó.
Megszabadít a tenyerem,
ez az utazólevelem.
Zöld Marci is híres betyár,
szép pej lova egekig hág.
Nem lopott ő életébe,
csak egy csikót Fegyvernekbe’.
Szép csárdásné, adjon bort hitelbe,
itt hagyom a cifra szűröm érte.
Hogyha ki nem váltom holnap délre,
annak adja, ki többet ád érte.
Mi vagyunk itt négyen a betyárok,
ki is állunk 24 zsandárral!
Jön a zsandár, de nem félünk tőle,
majd kiállunk, s elszámolunk véle!
Megjelentek a zsandárok,
elővették a puskájuk.
Belőttek ők az ablakon,
a négy betyár a pallagon.
Gacsaj Pista nagy legény volt,
Nadrágszíja hét likra szólt.
Nadrágszíja hét likra szót,
Jaj de gyönyörű legény volt!
Által is ment a Kőrösön,
Elfeküdt egy nagy farönkön.
Mire aztán megébredtem,
Kilenc zsandár állt mellettem.
Zsandár urak, mit akarnak,
Talán vasalni akarnak?
Fűzfa levél, nyárfa levél,
(A) Zsandárokat kotri a szél.
Hárman vagyunk, egy testvérek,
Mint tormából nyesett féreg.
Ha mi hárman összeülünk,
Százas hordót üresítünk.
Megállj zsandár megmutatom,
Nadrágszíjjamat ki oldom.
