Sajnálod
Túl sokat mondott szó
Mindig megbánod
De mégsem változol
Mondd milyen érzés lesz majd, ha nem tekint rád az Úr?
Inkább szenvedj te, irigység rabja
Nézd meg magad körül a kiontott vért
Hazug lettél, mindenkit csak tönkretettél
Túl késő már hogy könyörögjél
Nézd meg, ez az igazság
Hogy az önző tetted később majd megbándd
Mert ahhoz nem a harag kell
Hogy emelt fővel járj
Nézd meg hát
Mit tettél magaddal
Önsajnáló
Másra te nem is vagy jó
Nem használt semmilyen szó
Nem lehet bocsánatod már
Önsajnáló
Másokat vérbe fojtó
Testvérét eláruló
Ez vagy te
Nézd meg, ez az igazság
Hogy az önző tetted később majd megbándd
Mert ahhoz nem a harag kell
Hogy ember légy és ne vessz el
Te vagy az akiben kevesebb az érzés mint bármely lényben
Te vagy az, az a fél aki még önmagát sem látja egészen
Lehetnél az a fény amiért érdemes lenne az élet
De te mégsem az vagy aki lehetnél
