Testmagyar

Voltál te is májmagyar

A mámor ápolt, eltakart

Önemésztő szózatod

Levegőtlen zsákba varrt

Óvatos zugivás

Alpári vedelés

Szétcsorgó emlékekre

Száradt rá a feledés.

A tömény bánatot

Borral le tudtad nyelni,

A sör segített

Az örömöt elviselni.

Bárkivel bármikor

Berúgtál bárhol,

Az tartott össze,

Hogy kirúgtál a hámból.

Voltál te is hasmagyar,

Májashurkát ettél,

A többi hájassal

Eggyé kerekedtél.

Csak hazait vettél,

Jobb volt megvetni mást,

Ízekből főztél

Romló identitást.

Voltál te is szájmagyar,

Követted a kottát,

A kesergő kórussal

Versenyt panaszkodtál.

Voltál te is lábmagyar,

Átléptél vagy tíz határt,

De vagy te vagy a vágyad

Minduntalan visszajárt.

"Meddig maradsz testmagyar?

Meddig tart e játék?

Átállnak a sejtek,

Szaporodó áttét.

Meddig maradsz testmagyar?

Benned meddig élhet?

Elfogynak a szavaid:

Kopaszodó érvek"

Voltál te is bőrmagyar,

Pigmentgőg éltetett,

Törtfehéren nézted le

A környező népeket.

Románt, zsidót, pár cigányt,

Mindenkori náci párt,

Gyűlölettel etetted

A magyar szupremáciát.

Voltál te is mellmagyar,

Begyedben végzet,

Sértetten döngetve

A sorsot számonkérted.

Tatár, török, szovjet,

Egy ezredév elszelelt

Széttártad a kezed, mert

Mindenért más felelt.

"Meddig maradsz testmagyar?

Meddig tart e játék?

Átállnak a sejtek,

Szaporodó áttét.

Meddig maradsz testmagyar?

Benned meddig élhet?

Elfogynak a szavaid:

Kopaszodó érvek"

Ez maradtál, nyelvmagyar,

Bár az élet lassan elhadar

Közös igék főnevek közt

Mai napig felkavar

A szó mögött a rezdülés,

A valóság az költészet

S a nyelv térkép, míg az én végképp

A halálba eltéved

"Meddig maradsz testmagyar?

Meddig tart e játék?

Átállnak a sejtek,

Szaporodó áttét.

Meddig maradsz testmagyar?

Benned meddig élhet?

Elfogynak a szavaid:

Kopaszodó érvek"

"Meddig maradsz testmagyar?

Meddig tart e játék?

Átállnak a sejtek,

Szaporodó áttét.

Meddig maradsz testmagyar?

Benned meddig élhet?

Elfogynak a szavaid:

Kopaszodó érvek"