Egy távoli, titkos szép dal, mit az ember valahol hall, évekig dúdolja-énekli, de nem érti. Egy különös, egyszerű szó, nem tudod mire való, de hirtelen felfogod-átérzed, megéled.
Semmiből lesz a Minden és a Légvárból a Semmi, akkor és abban a percben, tanulsz meg szeretni.
Egyszeri és igazi, egyszerű és valódi, mindennél magasabb-legmélyebb, ha megérted. A tüzében megfagyhatok, fényében megvakulok, felfűti lelkedet, eléget, ha átéled.
Amikor semmiből lesz a Minden és a Légvárból a Semmi, akkor és abban a percben, tanulsz meg szeretni.
Villanás a felhők felett, kitör a Fény, ha átengeded. Felragyog, ha úgy hagyod, megmarad, ha úgy akarod.
Amikor semmiből lesz a Minden és a Légvárból a Semmi, akkor és abban a percben,
tanulsz meg szeretni.
Egy távoli, titkos szép dal, mit az ember valahol hall, évekig dúdolja-énekli… ...és megérti
