Testem-lelkem befejezetlen,
De sorsomra mégis kész vagyok,
Valaki még ma elárul engem,
Akinek dicsőség, ha elbuktatott.
Asztalomnál ülnek tizenketten,
Fogy a kenyér, a bor, száll az illatos füst,
Egyikük lesz az, aki elárul engem,
Zsebét húzza a harminc ezüst.
Annyi mindent
Nem szeret meg az ember
Aki fél.
Annyi mindent
Megszerezhet az ember
Alig él.
Sorsomat hosszan tollba mondja,
Keresztet rajzol homlokomra,
Ha én sem értem, Te nem értheted,
Hogy kiből lesz az Egyetlen Egy.
Annyi mindent
Nem szeret meg az ember
Aki fél.
Annyi mindent
Megszerezhet az ember
Alig él.
Annyi úton
Elindulhat az ember,
Mind egyre megy,
Mert jó válasz
Csak egy van,
Egyetlen Egy.
